Egy komplex tehetséggondozó program szakmai tapasztalatai
Az ÉReTT – ÉrtékRend – TehetségTér program abból a gondolatból indult ki, hogy a rendészeti pálya iránt érdeklődő fiatalok támogatása nem szűkíthető le a szakmai ismeretek bővítésére. A pálya olyan kompetenciákat, személyes és társas készségeket, értékeket és felelősséget kíván, amelyek fejlesztéséhez időre, tapasztalatszerzésre és sokféle tanulási helyzetre van szükség.
A pályázatban ezért olyan komplex tehetséggondozó programot terveztünk, amely a szakmai kompetenciák és a pályaorientáció mellett az önismeretet, az együttműködést, a felelős döntéshozatalt, az önálló kutatást és a saját produktumok bemutatásának képességét is fejleszti.
A tervből megvalósuló program
Az ÉReTT komplex tehetséggondozó program 67 órában valósult meg. A személyes jelenléti foglalkozások mellett online bekapcsolódási lehetőséget biztosítottunk, mentorálás kapcsolódott a programhoz, önálló kutatómunkák készültek, és a folyamatot négynapos tábor egészítette ki. A pályázati program jelenléti és online részvétellel, kutatómunkával és mentori támogatással számolt.
A program meghatározó bázisát a Miskolci Rendvédelmi Technikum és a Miskolci SZC Szemere Bertalan Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium jelentette. A közös munkához online kapcsolódtak, majd a négynapos táborban személyesen is részt vettek a Kisvárdai SZC Csengeri Ady Endre Technikum és Kollégium, a Kisvárdai SZC Kandó Kálmán Technikum és Dr. Béres József Kollégium (Záhony), valamint a Szerencsi SZC Tokaji Ferenc Technikum, Szakgimnázium és Gimnázium diákjai.
Külön értéke volt a programnak, hogy az intézmények és közreműködőik egy hosszabb fejlesztési folyamatban vállaltak együttműködést. A személyes és online részvétel eltérő formái ellenére közös szakmai programhoz kapcsolódtak, majd a táborban a korábban különböző módon részt vevő fiatalok személyesen is találkozhattak. A program megvalósítása az intézmények, intézményi koordinátorok, pedagógusok, mentorok, szakemberek és vezetők összehangolt munkájára épült.
A programban különböző életkorú, előzetes tudású, képzési hátterű és motivációjú fiatalok vettek részt. A megvalósítás során egyre inkább megerősödött bennünk, hogy nem az a legfontosabb, milyen előzetes tudással, képességekkel vagy tapasztalatokkal érkezik egy fiatal, hanem hogy milyen fejlődési lehetőségekkel találkozik a program során.
Arra törekedtünk, hogy a résztvevők különböző helyzetekben próbálhassák ki önmagukat, tapasztalatokat szerezzenek, felismerhessék erősségeiket, és azt is, mely területeken van még szükségük fejlődésre.
A komplexitás a gyakorlatban
A 67 órás program egyik meghatározó sajátossága az volt, hogy nem különálló foglalkozások sorozataként tekintettünk rá. A szakmai tudás, a személyes és társas kompetenciák, az önismeret, a kommunikáció, a konfliktuskezelés, a döntési képesség, az önállóság és a pályaorientáció egymással összefüggő fejlesztési területekként jelentek meg.
Ennek azért volt jelentősége, mert ugyanaz a fiatal különböző helyzetekben egészen más oldalát mutathatta. Aki egy feladatban bizonytalanabb volt, egy másikban kezdeményezővé válhatott; aki szakmai ismereteivel segített társainak, más helyzetben maga szorult támogatásra. A program így többféle helyzetben tette láthatóvá az egyéni erősségeket és a fejlesztendő területeket.
Az egyik legfontosabb tapasztalatunk a résztvevők heterogenitásához kapcsolódik. Az életkori, szakmai előismereti és képzési különbségek nem hátrányként jelentek meg. A fiatalok segítették egymást, tudást és tapasztalatot osztottak meg, és a különbségek több helyzetben a közös tanulás erőforrásává váltak.
A támogató szakmai környezet jelentősége
A program megvalósításában meghatározó szerepet játszott a Miskolci Rendvédelmi Technikum szakmai és infrastrukturális háttere. A szakkabinetek, a technikai eszközök és a valósághű szakmai környezet közelebb hozták a fiatalokhoz a rendészeti tevékenységet.
A programban hivatásos rendészeti szakemberek és civil oktatók, pedagógusok egyaránt közreműködtek. Hitelességük, szakmai tapasztalatuk és a fiatalokkal folytatott közvetlen kommunikációjuk a szakmai kompetenciafejlesztés és a pályaorientáció fontos elemévé vált.
Sajátos és értékes szerepet töltöttek be a Miskolci Rendvédelmi Technikum tanulói is. Maguk is résztvevők voltak, ugyanakkor életkorukból, képzési tapasztalataikból és megszerzett szakmai ismereteikből adódóan több helyzetben társként, segítőként, kortárs támogatóként tudtak jelen lenni. Saját képzési tapasztalataik megosztásával különösen hiteles módon segíthették fiatalabb társaikat.
Mentorálás – közös felelősség, különböző utak
A programban nyolc mentor vett részt. Munkájuk egyik fontos tapasztalata az volt, hogy a mentorálásnak nem kell minden résztvevő esetében ugyanúgy működnie.
A mentorok eltérő szakmai háttérrel, különböző csoportösszetételben, személyes és online formában dolgoztak a fiatalokkal. A közös pont a vállalt feladat iránti felelősség volt. Különösen a kutatómunka során vált láthatóvá, hogy a mentorok egyszerre törekedtek a szakmai támogatásra és a tanulói önállóság megőrzésére.
Ez megerősítette azt a tapasztalatunkat, hogy az egyéni fejlődési utak támogatása differenciált mentori jelenlétet igényel. Nem minden fiatalnak ugyanabban, ugyanakkor és ugyanolyan mértékben van szüksége segítségre.
Kutatás mint tehetséggondozási lehetőség
A kutatómunka számunkra is az ÉReTT egyik legizgalmasabb szakmai vállalkozása volt. Nem tekintjük kész, minden elemében kiforrott módszernek; inkább olyan erős próbálkozásnak, amelynek tapasztalataira érdemes a későbbiekben építeni.
A program öt ajánlott kutatási témát kínált a fiatalok számára, ugyanakkor lehetőségük volt arra is, hogy mentorukkal egyeztetve saját, a rendészeti területhez kapcsolódó témát válasszanak. Ez egyszerre adott szakmai kapaszkodót és teret az egyéni érdeklődésnek.
A kutatás nem pusztán egy elkészítendő produktumot jelentett. Kérdésfeltevést, információgyűjtést, rendszerezést, együttműködést, kitartást, következtetések megfogalmazását és az eredmények bemutatását kívánta a fiataloktól.
A kutatómunka olyan erősségeket is láthatóvá tett, amelyek más helyzetekben kevésbé kerültek előtérbe, ugyanakkor fejlesztendő területeket is felszínre hozott. Különösen értékesnek tartjuk, hogy a folyamat végére több fiatal maga is képes volt megfogalmazni, miben érzi magát erősnek, és mely területeken szeretne fejlődni.
Jelenléti és online tanulási tér
A program eredeti koncepciójának fontos eleme volt a személyes és online részvétel összekapcsolása. A távolabbi intézmények diákjai számára az online forma teremtette meg a bekapcsolódás lehetőségét.
Az online bekapcsolódás gyakorlati megvalósítása technikai és módszertani tanulási folyamat volt számunkra is. Meg kellett találni azokat a megoldásokat, amelyekkel a távol lévő fiatalok nem nézői, hanem valódi résztvevői lehetnek a közös munkának. Tapasztalatunk szerint az online tér alkalmas lehet közös tanulásra, ehhez azonban megfelelő technikai háttérre, tudatos foglalkozásszervezésre és valamennyi helyszín aktív bevonására van szükség.
A tábor mint a folyamat része
A négynapos tábor nem különálló jutalomprogramként kapcsolódott az ÉReTT-hez, hanem a hosszabb fejlesztési folyamat kiegészítő elemeként. Öt intézmény 24 fiatalja vett részt benne, közöttük olyanok is, akik korábban elsősorban online kapcsolódtak a programhoz.
A szakmai, kulturális, mozgásos és közösségi programok új helyzeteket teremtettek a résztvevők számára, miközben lehetőséget adtak a korábban kialakult kapcsolatok elmélyítésére is. Különösen értékes volt, hogy az addig online ismert résztvevők személyesen is találkozhattak egymással és a program szakmai közreműködőivel.
A tábor megerősítette azt a program egészében tapasztalt jelenséget is, hogy a közösség nem pusztán az együtt töltött időből alakul ki. A közös feladatok, a kölcsönös segítség, az együtt szerzett tapasztalatok és az ezekről folytatott beszélgetések együttesen formálták a csoportot.
Amikor a fiatal saját munkáját képviseli
A program szakmai bemutatására az ÉReTT tagszervezeteinek képviselői előtt került sor, öt vármegyéből érkező szakemberek részvételével. Ez az alkalom a program tapasztalatainak megosztása mellett a fiatalok számára is fontos állomássá vált.
A program során készült kutatások közül két munkát maguk a diákok mutattak be: az egyiket egy, a másikat két tanuló. Ezzel saját munkájuk kilépett a program belső teréből, és valódi szakmai közönség elé került.
A téma feldolgozása, a kutatási eredmények rendszerezése és prezentálása, a fiatalok kommunikációja és előadói stílusa egyaránt kedvező fogadtatásra talált a résztvevők körében. Ez azért is volt fontos visszajelzés, mert az eredeti programcélok között szerepelt az önálló kutatás és a saját produktumok bemutatásának képessége.
Ezen a ponton a fiatalok már nem egyszerűen egy program résztvevői voltak: saját munkájuk képviselőivé váltak.
A megvalósítás alkalmazkodást igénylő helyzetei
A támogatási döntés és a finanszírozás időzítése miatt a program érdemi megvalósítása 2026 januárjától a tervezettnél sűrűbb időkeretben zajlott. Ez szervezési alkalmazkodást igényelt, hiszen a programelemeket a részt vevő intézmények tanévi rendjével és egyéb kötött programjaival is össze kellett hangolni.
A sűrűbb időkeret ellenére a program szakmai folyamatát, a kapcsolódó mentorálást, kutatómunkát és a négynapos tábort sikerült megvalósítani.
Az online bekapcsolódásban a tervezettnél kevesebb intézmény vett részt, ugyanakkor három intézmény fiataljai számára így is lehetőség nyílt a távoli részvételre, majd a táborban a személyes találkozásra.
Nem valósult meg a tervezett szülői műhelyprogram. A pályázat két alkalommal, összesen négy órában tervezett interaktív szülői műhelyfoglalkozásokat. A szülők a program kezdetén tájékoztatást kaptak annak céljáról és programelemeiről, a tervezett műhelyfoglalkozásokat azonban nem sikerült megszervezni. Ez olyan terület, amelynek megfelelő formáját egy későbbi programban érdemes újragondolni.
Mit viszünk tovább az ÉReTT-ből?
Az ÉReTT tapasztalatai alapján számunkra megerősödött, hogy a tehetséggondozást folyamatként érdemes értelmezni. Egyetlen foglalkozás, teljesítmény vagy produktum keveset mond el arról, hogy egy fiatal mire képes. A különböző helyzetekben szerzett tapasztalatok, a visszajelzések, az önreflexió és a támogató kapcsolatok együtt segíthetik fejlődését.
Azt is megtapasztaltuk, hogy a heterogén csoport megfelelő szakmai szervezés mellett nem feltétlenül nehézség. A különböző életkor, tudás és tapasztalat egymás fejlődésének erőforrásává válhat.
Megerősödött bennünk a támogató szakmai környezet jelentősége is. A hiteles szakemberek, az elkötelezett intézmények, az intézményi koordinátorok, a mentorok, a megfelelő infrastruktúra és a kortársak egymást segítő jelenléte együtt teremthetik meg azt a közeget, amelyben a fiatal mer kérdezni, próbálkozni, hibázni, újrakezdeni és fejlődni.
A kutatómunka tapasztalatai arra ösztönöznek bennünket, hogy tovább keressük az önálló kutatás helyét a rendészeti tehetséggondozásban. Az online foglalkozások pedig azt mutatták meg, hogy a földrajzi távolság áthidalható, de a valódi közös tanuláshoz nem elegendő pusztán technikai kapcsolatot teremteni.
Az ÉReTT tapasztalatai megerősítettek bennünket abban, hogy a tehetséggondozás egyben lehetőségteremtés is.
Lehetőséget adni arra, hogy a fiatal új helyzetekben próbálja ki magát. Hogy segítséget kapjon, amikor szüksége van rá, de önállóan is dolgozhasson. Hogy felismerje erősségeit, és szembenézhessen azokkal a területekkel is, amelyekben még fejlődnie kell. Hogy találkozzon egy pálya valóságával, értékeivel és követelményeivel – és közben önmagáról is többet tudjon meg.
Az ÉReTT – ÉrtékRend – TehetségTér számunkra ezért nem egyszerűen egy megvalósított programsorozat. Olyan közös tanulási folyamat volt, amelyben a fiatalok mellett a velük dolgozó szakemberek, mentorok és a megvalósító közösség is tapasztalatokat szerzett arról, hogyan teremthetünk egyre jobb lehetőségeket az egyéni fejlődési utak támogatására.
Az NTP-TEHETSEG-25-0390 azonosítószámú program a Nemzeti Tehetség Program keretében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósul meg.



